Általában keddenként a táplálkozásról írunk. De a mai nap az élelmiszerek pazarlását helyezzük előtérbe.

Sajnos nagyon magas a kidobott élmiszerek aránya, pedig, ha tudatosabban kezelnénk a saját fogyasztásunkat, tudatosabbá válna a felhasználás is. Vannak olyanok, akik akkor, amikor már a hűtőben van az élelmiszer, szinte el sem gondolkoznak annak az értékéről, és könnyedén kidobják, ha mégsem használták fel, vagy azért, mert igazából nem is azt akarták megvenni.

Pedig, ha jobban odafigyelnénk arra, hogy mit vásárolunk, hogy mit, meddig tárolunk, akkor kevesebb élelmiszer kerülne a kukába. Ez pedig a láncrendszer egyik láncszeme. 

 

 Miért dobunk ki élelmiszert a háztartásban?

 

Itt megnézheted nagyban is a képet.

Szerencsére, akkor amikor a probléma felismerése megtörténik, akkor már csak a változtatás útján kell gondolkozni. Például készítsünk bevásárló listát. Kicsit tudatosabban, mint eddig! Ha nincs terv- képes az ember többet vásárolni, így valószínűleg többet is fog "selejtezni". 

Hogyan legyél tudatosabb vásárló?

- Nézz utánna, hogy mi van a hűtőben, a kamrában, a polcokon

- Egyeztess a családdal arról, hogy ki-mit enne szívesen?

- Egyeztessd a programokat. Ha elutaztok, kirándulni mentek vagy vendégségbe, otthon biztosan nem lesz idő a nagy főzésekre. 

- Készítsetek menüt, nehéz hozzzászoktatni magunkat, de jelentős segítség nem csak a vásárlásban, de az időbeosztásunkban is.

 

De mi a helyzet az Áruházak felesleges élelmiszereivel?

A törvények értelmében az ülzletekben bizonyos idő eltelte után, az élelmiszer a kukában végzi. Pedig még fogyasztásra teljesen alkalmas lenne. 

Az élelmiszer-gyártás, mindenki tapasztalja, ha bemegy egy nagyobb üzletbe, globálissá vált.

Hosszú és bonyolult utakon jut az ennivaló a földektől a tányérig, az összetevőket sokszor több különböző országból beszerezve, gyártva, szállítva. Minél bonyolultabb és hosszabb ez a folyamat, annál több lehetőség van arra, hogy közben megromoljon, kiömöljön, károsodjon az étel.

A szupermarketek (és emiatt bizonyos fogyasztók) sokszor irreálisan nagy hangsúlyt fektetnek az élelmiszer külalakjára. Ha nem pont olyan méretű vagy olyan színű, akkor megy a szemétbe – hiába tökéletesen ehető, sőt, finom.

A gyártóknak és a kereskedőknek sokszor olcsóbb kidobni vagy megsemmisíteni az élelmiszert, mint újra fogyaszthatóvá tenni. Emiatt is rengeteg ennivalót kidobnak.

Gyártáskor sok hulladék keletkezik, amikor a terméket megfelelő méretűre és alakúra formálják. Ez is ehető lenne, de legtöbbször a szemétbe kerül.

A gyártási folyamat hibái miatt a termék nem megfelelő súlyú, alakú lesz vagy sérült a csomagolása. Ez bár nem érinti a minőségét, az ízét, ettől még ugyanúgy ehető – lenne.

De szerencsére a nagyobb üzletek is kezdik másképp kezelni az élelmiszerpazarlást! 

Főleg azért is, mert jelentősen megváltoztak az emberek lehetőségei is. Az Élelmiszerbank nevű civil szervezet évek óta azon dolgozik, hogy egyrészt ennivalót jutasson el a rászorulóknak, másrészt logisztikai bázisként a beérkező árut szétosztja a partnerszervezetei közt.

Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnökének beszámolója szerint, a 10  éves szervezet jelenleg a Metro, Tesco, Auchan, Coop és Penny Market áruházláncokkal áll kapcsolatban, ezek azok a cégek, akik szívesen odaadják azokat az élelmiszereket, melyeket már nem tudnak eladni, de még fogyasztásra teljesen alkalmasak. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek száma ma Magyarországon 33, főleg Észak-kelet Magyarországon valamint a délnyugati régióban helyezkednek el. 

Az Élelmiszerbank nevű civil szervezet évek óta azon dolgozik, hogy egyrészt ennivalót jutasson el a rászorulóknak, másrészt logisztikai bázisként a beérkező árut szétosztja a partnerszervezetei közt.

Franciaországban törvényt vezettek be az élelmiszerpazarlás ellen!

Ennek a törvénynek az egyik eleme például, hogy az iskolákban is meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy mit tudnak tenni az élelmiszerpazarlás ellen.
A felmérések szerint egy átlagos francia ember évente 20-30 kilónyi élelmiszert dob ki, ebből 7 kg-ot az eredeti csomagolásában, bontatlanul. Ez évente 7,1 millió tonna élelmiszert jelent - csak Franciaországban. Magyarországon talán jobb a helyzet, de ezen a grafikonon a Magyar emberek szokásának grafikonját láthatjátok.

Miből áll az élelmiszer- hulladék? 

 Tudatosabb vásárlás, tudatosabb fogyasztás!

A napokban olvastuk, hogy van egy Pékség, ahol az aznapi , meg nem vásárolt pékárút, kihelyezik egy kistáskába az üzlet elé, így az, aki rászorult helyzetben van, el tudja onnan vinni, teljesen ingyenesen.

Csak annyi kell hozzá, hogy értékeljük azt, amink van, és segítsünk ahol tudunk. Talán, csak a jó szívünk, és a szándékunk, hogy segíteni szeretnénk, emberek életét könnyítheti meg. 

Tudatosabb életet élni, csak így lehet!

 

 

 

Forrás:Tudatos ételfogyasztás

 

Cimkék: hulladék, élelmiszer pazarlás, élelmiszer fogyasztásunk

A kidobott étel, pocsékolás. Pedig sok esetben kikerülhető lenne.
A kidobott étel, pocsékolás. Pedig sok esetben kikerülhető lenne.

Kedvenc cikkek

Szex és Szerelem

Szex és Szerelem

Szex, szerelem… gyermek? Hogyan védekezzünk? Amikor már várjuk a babát, ezen nem is gondolkozunk, sőt! Ilyenkor éljük legszerelmesebb és ...
tovább >>
Nem akarunk az iskoláról hallani sem!

Nem akarunk az iskoláról hallani sem!

Papp Kata írását, nagyon sokan olvastátok. Hiszen olyan gondolatokat formál szavakká, amivel szinte minden gyermekes szülő egy sor után már ...
tovább >>
Mit mutat az arc?

Mit mutat az arc?

Legyen az egy gyermekes rendezvény, vagy akár egy szülinapi buli, a gyerekek mindenkor és mindenhol imádják az arcfestést. Félelmetes vagy ...
tovább >>
Léc a lábra! Tanuljunk meg síelni!

Léc a lábra! Tanuljunk meg síelni!

Nemsokára itt a síszezon ideje. Bár nem tudni, hogy mekkora hó lesz idén, de a síelést bármikor meg lehet tanulni, és inkább legyünk ...
tovább >>

© 2019 Idesüss Kft. - Az oldalon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.