Reggel 8-kor elkezdeni tanulni? Minek?

Egyetlen jogszabályban sem szerepel, hogy az iskolákban reggel 8 órakor kell kezdeni a tanítást.

Az iskolák tehát szabadon dönthetnének a fél 9-es vagy a 9-es kezdésről. Ennek bevezetése azonban a szülők eltérő munkabeosztása miatt nem egyszerű. Pedig Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alváskutatója szerint a gyerekek reggel 8 órakor még nincsenek hatékony tanulásra alkalmas állapotban.
Külföldi felmérések szerint pedig, a reggel 9-es kezdés jobb eredményeket hoz.

Kelés reggel fél 7-kor. Zuhanyzás, öltözés. Reggeli közben késő ősszel és télen kint még sötét van. Indulás, buszra szállás esőben, ködben, félhomályban. Érkezés az iskolába. Kis csevegés az osztálytársakkal, aztán reggel 8-kor mindenki fölcsapja a könyvét. Kezdődik a matekóra. Ez egy olyan iskolás átlagos napja, akinek nincs olyan szerencséje, hogy az iskola közelében lakik. Elég sokan vannak így 7 évestől 18 évesig.
És akkor még nem beszéltünk az iskolások réméről, a nulladik óráról.  

Amikor Palkovics László oktatási államtitkár online szülői értekezletet tartott az Indexen, több szülő is azt kérdezte: miért nem reggel 9-kor kezdődik a tanítás az iskolákban. A kérdezőknek nem csak az volt a bajuk ezzel, hogy a gyerekeknek túl korai a reggel 8-as időpont, hanem az is, hogy sok szülő munkabeosztása miatt nem tud délután 4-re vagy 5-re odaérni a gyerekéért az iskolába. Az államtitkár erre a felvetésre röviden annyit mondott:

Ma is van lehetősége az iskoláknak arra, hogy reggel 8 óra után kezdjék a tanítást. A reggeli fél kilences vagy kilences iskolakezdés mellett sok érv szól, ennek megvalósítása azonban a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű.

Feltehetően a későbbi iskolakezdést olyan szülők vetették fel, akik maguk is 9-re vagy későbbre járnak dolgozni. Sok irodai munka ma már 9-kor kezdődik, a kereskedelemben pedig a boltok általában 10 órakor nyitnak. Nem mindenki van azonban így ezzel. Több százezer szülő dolgozik üzemben, kórházban, óvodában, iskolában, állami vagy önkormányzati hivatalban, ahol bizony reggel 8-ra vagy előbb kell beérni.

De tényleg, ki találta ki, hogy reggel 8-kor már dolgozni kell? 

A korai munkakezdés hagyománya azokból az archaikus időkből származik, amikor korán reggel meg kellett etetni az állatokat, vagy gépek hiányában a mezőgazdasági munkákat nagyon korán el kellett kezdeni, hogy időben végezzenek. Azt persze nem szokták emlegetni, hogy a földművelő embernek volt lehetősége arra, hogy délután szundítson egyet otthon vagy a szénakazalban, miután folytatja nehéz fizikai munkáját.

Ez biológia

Az idő nem szociális konvenció kérdése, mondja Bódizs Róbert alváskutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Szervezetünk működését a saját biológiai ritmusunk determinálja: testhőmérsékletünknek, szívverésünknek, vérnyomásunknak és egy sor biológiai funkciónknak is van 24 órás napszakos ritmusa, az éberséget és az álmosságot is a szervezetünkben lévő hormonok szintjének változása szabályozza.

A kutató szerint a reggel 8 órás iskolakezdés egyértelműen korai a gyerekeknek!

Fotó: Bruzák Noémi

Több felmérés is azt mutatja, hogy az ember reggel 7-8 órakor még inkább az alvási tehetetlenségi fázisban van, amit közkeletű nevén álomittasságnak hívunk. Teljesítményünk délelőtt 10-12 órára ér a csúcsra. Ekkor vagyunk az éberség és a mentális hatékonyság megfelelő fokán, ekkor működik megfelelően a munkához vagy tanuláshoz szükséges munkamemóriánk, magyarázza a kutató. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a 9 órai iskolakezdésnek mérhető pozitív hatása lenne, ilyenkor ugyanis jobbak a tanulási mutatók.

Holtpont kora délután


Ha reggel 7-kor kelünk, és kialudtuk magunkat, akkor 9 órára még csak koncentrálóképességünk kb. felét érjük el. 

Két óra múlva, tehát 11 órára jutunk a koncentráció csúcsára - írja Soósné Faragó Magdolna az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján megjelent, Az idő és az egészség című tanulmányában.

A gyerekekkel is tehát 9 és 13 óra között tudnak a pedagógusok a leghatékonyabban együtt dolgozni, ezen belül különösen 10–12 óra között. 

A nehezebb tárgyakat tehát érdemes a tanítás 3. és 4. órájára beiktatni, javasolja a tanulmány. Figyelmünk 13 óra körül visszaesik a reggel 9 órai 50 százalékos szintre. 13 óra után jön egy átlag kétórás hullámvölgy, amikor a koncentrációs szintünk kb. 40 százalékos (ez összefügg az ebéd utáni bágyadtsággal is).

16 és 18 óra között van egy újabb, tanulásra alkalmas hullámhegy, bár ekkor már csak 50-70 százalékos az aktivitásunk, amit megint kb. kétórás, szintén 40 százalékos átlagos kapacitású fáradási szakasz követ. (A harmadik csúcsidő 20–21 óra között van, de ez a gyerekek nagy részét már nem érinti).

"Pedagógusnak, gyerekeknek és szüleiknek egyaránt fel kell hívni a figyelmét arra, hogy elvesztegetett idő, ha ilyenkor fognak hozzá a tanuláshoz!" -  írja Soósné Faragó Magdolna.

 A gyermekek biológiai ritmusát az iskola nem veszi figyelembe. Mintha másodlagos állampolgárnak tekintenénk őket, akiknek mi, felnőttek mondjuk meg, mi a jó" - mondja Bódizs Róbert. Egészségtelen feltételek közé szorítjuk őket, amiben álmosan kezdik a tanulást, majd akár egész nap kialvatlanok lehetnek."

Ha pedig valakit a biológiai működésétől nagyon eltérő életfeltételek közé igyekeznek szorítani,annál kedvetlenség,memóriaproblémák depresszió léphet fel, de az alvásproblémákkal összefügg a 2. típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás és az elhízás is. Sok felnőtt is hasonlótól szenved, de felnőttkorunkra mi jobban megtanuljuk kezelni ezt a "szociális jetlaget".

Az alváskutató szerint is fontos hozzászoktatni a gyerekeket a rendszerességhez és iskolai feladataik teljesítéséhez, ennek azonban vannak határai.

A gyerekek alvásigényében, aktivitásában nagyon sok egyéni jellemző is van. Saját gyermekünk ritmusát a legjobban a nyári szünetben figyelhetjük meg, amikor viselkedésüket nem az iskolai időbeosztás, hanem saját biológiai jellemzőik határozzák meg. 

Szieszta titokban

Az amerikai alvásgyógyászati szakértők akadémiája (AASM) szerint a csecsemőknek 12-16, a hat-tizenkét éveseknek 9-12, kamaszoknak 8-10 órát kellene aludniuk naponta.
Nagyon nem mindegy az sem, mikor teszik ezt. A kisebb gyerekek részben azért kialvatlanok, mert sokszor akkor kell aludniuk, amikor még nem álmosak, és olyankor kell kelniük, amikor még aludnának.Bódizs Róbert szerint

" ha köbe vésett szabályként este 8 órakor le akarjuk fektetni a gyerekeket aludni, akkor előfordulhat, hogy 1-2 óra felületes és nem pihentető alvást végeznek. Reggel viszont sok gyereknek nagyon korán kell kelnie, holott az lenne az az idő, amikor mélyen aludnának.

Még nehezebb a helyzet a kamaszkorban.

Ekkor ugyanis az alvásigény jelentkezése kitolódik 22-23 órára. Sokak szerint mindez összefügg az esti tévézéssel vagy ma már inkább a kamaszok heves facebookozásával és  más közösségi médiás aktivitásával, de Bódizs Róbert szerint a serdülőkorban ettől függetlenül biológiailag is meghatározott a későbbi álmosság. A kamasznak viszont így már nehezen jön össze a szükséges 8,5-9,5 óra alvás. Az igazi csapást számukra ezután egy nulladik óra jelenti. 

Miért nem lehet sziesztát bevezetni az iskolákban és a munkahelyeken is,

ha azt látjuk, hogy a gyerekek és a felnőttek produktivitása délután 1-3 óra között kifejezetten alacsony? A szieszta nem feltétlenül alvást jelent, csak olyan tevékenységet, ami valamennyire a pihenést, feltöltődést szolgálja. Az iskolában ebben az időben célszerű pihenni, szabadon játszani az udvaron.

A munkahelyeken ezt az igényt kevéssé szokták tolerálni, pedig ez is a szervezetünk biológiai igénye, akárcsak az evés. Bódizs Róbert szerint mindettől függetlenül a biológia sokszor legyőzi a főnököt a munkahelyen. A kora délutáni pihenőidőt sokan igyekeznek ellopni maguknak az ebéd utáni beszélgetéssel, kávézással. Vagy az emberek berendezkednek arra, hogy munkának látszó tevékenységet végeznek a számítógép előtt.

Arról nem is beszélve, hogy az egész mai munkaszervezésünk a korán kelő és korán aktív "pacsirta" típusú emberekre épül, miközben az emberek kb. 40 százaléka a későn fekvő, később kelő, ezért a nap későbbi részében produktív "bagoly" típusba tartozik. 

Sehol nincs leírva, hogy 8-kor kell kezdeni

A köznevelésre vonatkozó jogszabályokban sehol nem szerepel, hogy az iskolákban reggel 8 órakor kell kezdeni a tanítást, erősítette meg kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Csak olyan kikötés van, hogy az első órát reggel 8 óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Ehhez ki kell kérni az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Az iskolák maguk dönthetik el ma is, mikor kezdődjön a tanítás

- írta válaszában az Emmi oktatási államtitkársága. Az iskolai működés rendjét a szervezeti és működési szabályzatban, az órák, foglalkozások közötti szünetek, az ebédszünet valamint a főétkezésre biztosított szünet időtartamát, a csengetési rendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét pedig a házirendben kell szabályozni az iskolaszék vagy a szülői szervezet véleményének kikérésével. Mindezek alapján tehát nem kell semmilyen jogszabályt megváltoztatni ahhoz, hogy az iskolák későbbre tolják el a tanítási kezdetét.

Még ha a nagyon különböző szülői munkabeosztások miatt nem is várható, hogy egységesen 9 órakor fog kezdődni a tanulás az iskolákban, számos pedagógiai módszer van arra, hogy a suliba még álmosan érkező diákokat ráhangolják a tanulásra. Először az alternatív iskolák alkalmazták, de ma már a hagyományos módszert követő intézményekben is elterjedt, hogy reggel 8-kor még csak beszélgetéssel, mozgással, játékkal kezdődik a tanítás.

A pedagógusoknak érdemes napközben is alkalmazkodniuk ahhoz, ha lankad a gyerekek figyelme.

 

Az alsósok esetében a figyelem általában 7-15 percig tart ki, így a tanárnak óra közben is meg kell mozgatnia, föl kell frissítenie a gyerekeket játékkal vagy a minden diákot aktivizáló csoportmunkával (ez szól az alsó tagozat 1-2. évfolyamán most lehetővé tett 30 perces tanítás mellett).

A már idézett tanulmány szerint ha a tanár csak frontális módszert alkalmaz, az óra felében-kétharmad részében lényegében fölöslegesen dolgozik.  

.

Cimkék: szeretem a gyerekem, alvásigény, 8 órás iskolakezdés, bioritmus, kamaszkor, pihenés

8 órai iskolakezdés, pedig akkor még aludnának  a gyerekek?
8 órai iskolakezdés, pedig akkor még aludnának  a gyerekek?

Kedvenc cikkek

Kedvenc játék, vagy csak egy játék a polcon? Mi kell a gyereknek?

Kedvenc játék, vagy csak egy játék a polcon? Mi kell a gyereknek?

A játékok egyre kevesebb tudatossággal készülnek. Olcsó tömegcikkek, műanyag " bóvlik" vagy drága, haszontalanságok. Szülő legyen a ...
tovább >>
Elég jó szülő, elég jó gyerek?

Elég jó szülő, elég jó gyerek?

Dr. Vekerdy Tamás előadása 2016.10.27.-én a Lurdy házban.
tovább >>
Adjak egy nagy pofont?

Adjak egy nagy pofont?

Szükség van- e a büntetésre, a gyereknevelésben? Sokunknál fel sem merül a testi bántalmazás, sőt, egyre tudatosabban kommunikálunk a ...
tovább >>
Túl kényelmesek a mai pelenkák?

Túl kényelmesek a mai pelenkák?

Kiscsibe még tojáshéjban? Kényelmes a pelenka, nem szobatiszta még az 5 éves? Kell- e ezzel foglalkoznunk, vagy Nem?
tovább >>

© 2024 Idesüss Kft. - Az oldalon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.