A zöldek biztosan jelen vannak!

Vegetáriánus alatt a hétköznapi szóhasználatban olyan embert értünk, aki nem eszik húst. Semmilyen húst.

Emlékeztek a Bazi nagy Görög lagzira? Amikor a  leendő férj azt meri mondani leendő anyósának, ( aki éppen tonna számra pakolja  a húsokat) hogy Ő bizony vegetáriánus, és erre mit mondott az anyós jelölt? - Hát akkor majd eszel bárányt!

A Viccet félretéve, a vegetáriánusok távol tartják magukat a hústól, és a bárányoktól is.

A Vegán táplálkozás viszont már egy kicsit többféle formában megmutatkozhat. Szigorú vegetáriánusnak vagy vegánnak nevezzük azt, aki a hús mellett más állati eredetű ételt, vagyis tojást és tejterméket sem fogyaszt.A hal a húsfélék közé tartozik, így egy vegán táplálkozás szerint élő,halat sem eszik.

A vegetáriánus táplálkozás fő változatait az alábbi szakkifejezésekkel szokták illetni: 

ovo-lakto-vegetáriánus: csak a húst mellőzi, tojást és tejterméket fogyaszt

laktovegetáriánus: sem húst, sem tojást nem fogyaszt, tejterméket viszont igen

vegán vagy szigorú vegetáriánus: csak növényi eredetű ételeket fogyaszt, kerül minden állati eredetű összetevőt (hús, tojás, tejtermék)

De mi  a helyzet a hiányzó fehérje bevitellel, ha nem eszünk húst ?

Az emberi szervezet az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, ezekből építi fel a saját fehérjéit.

Viszont nem az elfogyasztott fehérjét építi be a rendszerbe, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért jobb, mint a növényi, mert közelebb van szerkezetében az emberihez.

Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljes értékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik.

A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.

Széles körben elterjedt tévhit,  hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért mindenképpen kívülről kell őket a szervezetbe vinni. 

Az egészséges táplálék kutatói, (egyre többen vannak) szerint, az emberi szervezet számára több kárt okoz az állati fehérje bevitele, mint annak  a "hiánya".

Jelenlegi ismereteink szerint a növények gazdag vitamin-, nyomelem- és enzimforrások. Ezzel biztosítják a jó emésztést, a fontos tápanyagok bejutását a szervezetbe, valamint azok helyes felszívódását is. Miért lehet jó a zöldebb táplálkozás? Pár alapigazság a Zöldek javára:

A növények, magas rosttartalmukból kifolyólag jelentős mértékben segítik az emésztést. Már a kisgyermekek körében is magas az emésztési problémákkal küzdők száma.

A zöldek hatására rendeződhetnek a „hasfájások” esetleg a rendszertelen székletürítések is. 

Erősítik az immunrendszert, akár a betegség megelőzés terén, vagy a betegségből történő gyorsabb felépülés tekintetében is.

Az immunrendszer küzd az egyre másra felbukkanó „scifibe” illő tüneteket produkáló, vírusokkal. A zöldek ebben is a segítségünkre sietnek! 

Lúgosító hatásuk miatt megkönnyítik a szervezet számára a méregtelenítést, ami  a gyermekek számára, a „kifejezetten” magas cukor bevitel mellett jelentős segítség lehet akár a fogszuvasodás , de a „tiniarc”- azaz a pattanásos bőr kialakulásával szemben is.

Nagy kihívás a gyermekeinket rászoktatni a zöldebb táplálkozásra, de, ha ideje korán kezdi a szülő a Tudatos táplálást, nem lesz túl sok gondja a későbbiekben sem. 

A gyerekek életük első 3 évében biztosan otthon étkeznek, így az a szülő , aki komolyabban veszi a zöldebb táplálkozást, saját maga és gyermeke számára is, nagyobb valószínűséggel lesz nyitottabb a vegetáriánus vagy esetleg a vegán táplálkozás irányába.

A táplálkozás a legfontosabb kérdés, minden szülő számára. Sajnos- vagy nem sajnos- de nem tudjuk kihúzni magunkat annak a felelőssége alól, hogy mit adunk enni  a gyerekeknek.

Zöld Étvágyat Kívánunk!